Bce budapest

Disponible uniquement sur Etudier
  • Pages : 12 (2770 mots )
  • Téléchargement(s) : 0
  • Publié le : 25 mai 2010
Lire le document complet
Aperçu du document
BELGIUM
Általános
• Plurális, többdimenziós törésvonalak
• Konszociális demokrácia prototípusa
• 1970 és ’93 között lezajlott alkotmánymódosításokkal egy decentralizált unitárius államból föderációvá vált
• 1970: 3 közösség jött létre (vallon, flamand, német) nyelvi, kulturális, oktatási ügyekben önálló döntéshozatali jogkörrel rendelkeztek
• 1993-as alkotmányreform óta Belgium 3közösségből, 3 területi régióból (vallon, flamand, Brüsszel) és 4 nyelvi régióból áll (vallon, flamand, német, Brüsszel) a közösségeknek saját törvényhozó és végrehajtó szerveik vannak
• A Flamand Közösség és a Flamand Régió törvényhozásának fúziója óta 5 parlament és 5 kormány működik
• Kormányban mindkét nyelvi közösségnek egyenlő számban kell magát képviseltetnie
• Alkotmányos monarchia
• Uralkodó jogaiformálisak
• Szimmetrikus kétkamarás parlament
• Felsőház a régiókat és közösségeket reprezentálja. Tagjait közvetve és közvetlenül választják.
• Referendumokat ritkán tartanak. AB-t az ún. államtanács helyettesíti, de csak konzultatív jogai vannak
• Erősen átpolitizált közigazgatás
• A politikacsinálás informalitása erős
• Ennek eredményeként a pártok szerepe csökken. Koalícióalakítás isinformatív módon zajlik.
• Erős a politika konszenzuskereső jellege. Ugyanakkor ez a tulajdonság sok esetben kormányválságokhoz vezet
• Gyakoriak a fölös többségi koalíciók, ami csökkenti a kormányok stabilitását és az előrehozott választások

Pártok
• Mérsékelten polarizált plurális pártrendszer a nyelvi törésvonal mentén nyolcpártira szakadt. Azóta domináns párt nélküli szélsőségesenpolarizált plurális pártrendszer
• Lényegében 2 külön pártrendszer
• Ideológiai pozícióikat az átlagosnál gyakrabban változtatták
Szabadság és Haladás Pártja
• Konzervatív liberális párt, populista tendenciákkal
• Mindkét nagy párttal koalícióképes
• 1999-ben ez a párt nyerte a választásokat
Keresztény Néppárt/Keresztényszociális Párt
• Domináns párt
• Modern polgári párt
• Centrumpárt:a SZéHP és a szocialisták között helyezkedik el
Szocialista Párt
• Nyugati típusú szociáldemokrata párt
Zöldek
• ’80-as évek óta parlamenti pártok
Flamand Blokk
• Szeparatista, szélsőjobboldali párt
• 3 etnikai párt játszott katalizátor szerepet a pártrendszer átalakulásában:
• Népi Unió, Frankofon Demokratikus Front és a Vallon Szövetség
• 1971-ben a szavazatok 21%-t szerezte meg eza 3 párt. Erre reagáltak a hagyományos pártok szakadással és hódították fokozatosan vissza szavazóikat
Választási rendszer
• Arányos listás választási rendszer
• Mandátumelosztás 2 szinten – alsó: Hare, felső: d’Hondt
• Maradék-átviteli rendszer
• Arányos választási rendszer élharcosa – Victor d’Hondt belga volt
• Apparentement
• A szavazás kötelező
• Volatilitás közepes
• Arányosságelsőbbséget élvez a stabilitással szemben: stabilan mérsékelten arányos vs. pártok magas száma és rövid kormányzati periódusok
• 1995-től a rendszer módot ad a preferenciális szavazásra
DÁNIA
Általános
• Fejlett skandináv állam
• Többségi elemek kompromisszumkereső mechanizmusokkal egészülnek ki
• Unitárius állam. Etnikai, vallási, nyelvi homogenitás jellemzi
• Parlamentáris monarchia
•Egykamarás parlament
• Erős referendumintézmény – alkotmányos ügyekben kötelező és ügydöntő
• Nincs alkotmányosan rögzített parlamenti ciklus (max. 4 év) a választások időpontjáról a miniszterelnök dönt. Átlagban minden 2. évben
• Korporatív berendezkedés – fontos elemei a parlamenti bizottságok
• ’45 óta soha nem volt egypárti többség. Jellemzőek az egypárti kissebségi vagy koalíciós kisebbségikormányok
• Erős parlament, erős helyi autonómia
• Európai kérdés:
• Fontos ügy
• Gyakori a dán opt out

Pártrendszer
• 1973-ig: befagyás
• Szélsőségesen polarizált pluralista
Szociáldemokrata Párt
• Legerősebb párt
• Pragmatista és reformista
• Általában kormányzati pozícióban
• A vh. után először a 2001-es választást nem ők nyerték
Szocialista Néppárt
• Kommunista Pártból...
tracking img