Premiere guerre

Disponible uniquement sur Etudier
  • Pages : 7 (1519 mots )
  • Téléchargement(s) : 0
  • Publié le : 7 avril 2010
Lire le document complet
Aperçu du document
A rímelés Paul Verlaine Chanson d'automne és Tóth Árpád Őszi chanson című költeményében

Gunyecz Laura & Foray Nándor

Eötvös Loránd Tudományegyetem

BBN-MNY-283/g

Stilisztika

Tóthfalussy Zsófia Sarolta

1. Végrímek

Végrímnek hívjuk az olyan rímelést, amely során a szavak a sorok végén rímelnek. Ez az általános, leggyakoribb rímelési módszer.

1.1. Asszonáncok a sorokvégén

Az asszonánc a magánhangzók rímelése, amelybe a hangok különböző hosszúsága belefér (o - ó). A mássalhangzók többé-kevésbé eltérnek egymástól. A rím hatásfoka az asszonánc esetében különböző lehet. (Arany János Valami az asszonáncról címmel könyvet írt erről a rímfajtáról.)
Léteznek igen expresszív asszonáncok, amelyeket László Zsigmond tiszta asszonáncoknak nevezett el. 1 Ezeknél amássalhangzók hasonló hangzásúak (például: zománc - asszonánc 2).
Az úgynevezett spanyol asszonánc ellenben bármilyen mássalhangzóeltérést megenged. 3 A rímelő kifejezések a magánhangzó-egyezés ellenére a mássalhangzók túlzott elütésekor kevésbé állnak harmóniában (például: lepotyogok – meghorzsolom 4).

Az Őszi chanson 4-5. sorainak végén asszonáncot találunk, amennyiben mindegyik rímelő szótagotfigyelembe vesszük. Ha csupán az utolsó két hangzóra (-on) vagyunk tekintettel, akkor beszélhetünk tiszta rímről is (lásd a 1.2. alfejezetet).

s ont monoton
bút konokon

Ha tágabban értelmezzük az asszonánc fogalmát, akkor még az ont - bút kapcsolat is ide tartozik, hiszen az u csak egy nyelvállási fokkal különbözik az o-tól. Ebben az esetben nemcsak a sorok végei, hanem az egész sorokrímelnek:

s ont monoton
bút konokon

A második versszak sorvégein is egyetlen asszonánc szerepel:


mig éjfél

tűnt kéj kél.

Csakúgy, mint a monoton – konokon pár esetében, valamennyi rímelő szótagot figyelembe véve asszonáncról beszélhetünk, az utolsó két hangot (-él) nézve a rím tiszta (1.2. alfejezet).

Az előzőekhez hasonlóan a harmadik versszak is tartalmaz egy vitathatóasszonáncot, az első két sor végén:

Óh, múlni már,
ősz! hullni már
...

A már – már rím önmagában tiszta, illetve önrím (1.2. alfejezet), a múlni már – hullni már azonban három szótagos asszonánc.

1.2. Tiszta rímek a sorok végén

Tiszta rímnek nevezzük az olyan hangzóösszecsengést, amelyben a vokálisok (magánhangzók) egyezése mellett a konszonánsok (mássalhangzók) is azonosak. (Amagánhangzók, illetve a mássalhangzók különböző időtartama sem számít eltérésnek. Tehát például az eget – megett 5 tiszta rím.)
Ezzel a rímtípussal is találkozhatunk már a legrégibb versszövegekben is, bár a különböző nyelvű lírákban csak egy bizonyos idő után fókuszáltak kiemelten művelésére. A magyar nyelv alkalmas a tiszta rímek széleskörű használatára. Legelső versünk, az Ómagyar Mária-siralom számospéldát szolgáltat erre: árad – fárad, kiül – hiül, valállal – halállal. 6
Csokonai Vitéz Mihály szinte kizárólag ezt a rímfajtát alkalmazta. Ennek ellenére léteznek nyelvek, amelyek költői könnyebben írnak csupa tiszta rímben: Babits Mihály az - általa egyébként a „világirodalom legnagyobb költeményének” tartott - eredetileg végig tiszta rímben írt (olasz) Isteni színjátékot nem adhatta vissza ezzelaz eljárással.

Tóth Árpád Verlaine-fordításában azonban többségben van ez a típus. Az első versszak három sorpárjából mindegyikben található tiszta rím:

Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon,
s ont monoton
bút konokon
és fájón.

A magyar költő először – a szám-személy egyezést és a sorszótagszámot is figyelembe véve - azonos végű (és hangrendű) igéket keresett, amelyek az „őszhúrjának” tevékenységét vázolják. Ezen a megoldáson kívül milyen lehetőségei voltak? A kong igét a második versszakban használja föl (3. fejezet), a zajong az első sorba szótagszáma, a második sorba a zsong igével való tartalmi azonossága miatt nem alkalmas, a csapong és a többi -ong végződésű ige pedig nem illik a kontextusba
A monoton melléknevet – szemben Szabó Lőrinccel – Tóth Árpád...
tracking img