Martin HEIDEGGER: Lét és idő

Bevezetés
A lét értelmére irányuló kérdés felvetése
Első fejezet
A létkérdés szükségessége, struktúrája és elsőbbsége
1.§. A létre irányuló kérdés kifejezett megismétlésének szükségessége
A lét kérdése ma feledésbe merült (Platón Arisztotelész kiragadták a fenoménekből).
A létinterpretáció tekintetében kialakult egy dogma: fölösleges a lét értelmére irányuló kérdés, szentesítik a kérdés megkerülését; a ’lét’ a legáltalánosabb és a legüresebb fogalom, nem lehet definíálni, nem is kell, mert mindenki megérti és használja (a görögöknél még nem így gondolták).
Az előítéletek magában az antik ontológiában gyökereznek:
1., A ’lét’ a legálltalánosabb fogalom (két idézet, Arisztotelész, Ágoston). A ’lét’ és a nem ’általánossága’ nem ugyan az. A lét ’általánossága’ ’meghalad’ minden nemszerű általánosságot. A ’lét’ transzcendens. A ’lét’ egységes, a létező több rétű. Hegel: a ’lét’ a „meghatározatlan közvetlen”. A’lét’ fogalom a leghomályosabb.
2., A ’lét’ fogalom definiálhatatlan (Pascal idézet). A ’lét’ nem fogható fel létezőként, ezért a létre nem alkalmazható a létező bizonyos határok között jogosult meghatározásmódja.
3., A ’lét’ magától értetődő fogalom. Épp ez az átlagos érthetőség bizonyítja az érthetetlenséget. A ’lét’ értelmére irányuló kérdés elvi szükségessége.
A ’lét’ kérdésre nem csak a válasz hiányzik, hanem a kérdés is homályos.

2.§. A létre irányuló kérdés formális struktúrája
Mit értünk kérdezésen? Minden kérdezés keresés.
A kérdés elemei: – kérdezett – kikérdezett – rákérdezett
Így kell tárgyalnunk a lét kérdést is.
A kérdezés (igényli, mint keresés), már valamiféle irányt szab ki. Így a lét értelmének valamilyen módon már rendelkezésünkre kell állnia (eleve lét megértésben vagyunk). Ezután a lét-fogalom megragadására való törekvés. Was ist ’Sein’? – itt megértjük az ist-et, bár nem tudjuk definiálni, ez az átlagos és homályos létmegértés – faktum. Az átlagos létmegértés interpretációját képtelenség