Belgium
- Két kultúra három régióban -

Belgium – az Európai Unió egyik alapító tagja – egy nyelvi és közösségi szempontból is megosztott ország, történelme során számos nagy birodalom osztozkodott ezen a területen. Kezdetben (az I. században) a népvándorlás során először a frankok szállták meg a területet és a frank birodalom része lett. Majd felbomlása után a Francia királyság és a Német – római birodalom foglalta el a tartományt, majd később jöttek a Habsburgok is. Ezeknek az eseményeknek következtében 2 népcsoport próbál meg a mai napig egymás mellett megélni több-kevesebb sikerrel. Ezért ebben az országban kitüntetett szerepük van a régióknak és azok működéseinek.
A ’90-es évek elején egy alkotmány módosításnak köszönhetően föderációs állam jött lére, ami annyit jelent, hogy a szövetségi kormányon túl saját törvényhozási és végrehajtási hatalma van az egyes régióknak (három régió) és nyelvi (három etnikum) közösségeknek, amelyek a szubszidiaritás elve alapján működnek (A gyakorlatban azonban a 3+3+1 kormány helyett összesen csak 6 darab van, mert a flamand közösség és régió azonnal egyesült, tehát egy kormányuk van). A közösségi és a területi megosztottság nem teljesen fedi egymást, ami számos országos vitának a forrása, de a fő problémának a két nagy, egymással szemben álló régió erős konfliktusa tekinthető. Belgiumban viszonylag sok szélsőségesen nacionalista nézeteket valló ember él, akik az adott régió függetlenítését szeretnék elérni, így szokatlanul magas a radikális pártok támogatottsága. Belgiumban kiemelten fontos kérdésként kezelik a régiók problémáit.

Az ország megosztottságának alapját adó régiók a következők: Flandria, Vallónia és Brüsszel Fővárosi Régiója. A közösségek: flamand, francia és német. A régiók elsősorban gazdaságilag, a közösségek pedig kulturális szempontból tartoznak össze, önnállóan alakíthatják nemzetközi kapcsolataikat. Flandria az ország északi részén helyezkedik el, ami Belgium területének hozzávetőlegesen