BELGIUM
Általános
• Plurális, többdimenziós törésvonalak
• Konszociális demokrácia prototípusa
• 1970 és ’93 között lezajlott alkotmánymódosításokkal egy decentralizált unitárius államból föderációvá vált
• 1970: 3 közösség jött létre (vallon, flamand, német) nyelvi, kulturális, oktatási ügyekben önálló döntéshozatali jogkörrel rendelkeztek
• 1993-as alkotmányreform óta Belgium 3 közösségből, 3 területi régióból (vallon, flamand, Brüsszel) és 4 nyelvi régióból áll (vallon, flamand, német, Brüsszel) a közösségeknek saját törvényhozó és végrehajtó szerveik vannak
• A Flamand Közösség és a Flamand Régió törvényhozásának fúziója óta 5 parlament és 5 kormány működik
• Kormányban mindkét nyelvi közösségnek egyenlő számban kell magát képviseltetnie
• Alkotmányos monarchia • Uralkodó jogai formálisak • Szimmetrikus kétkamarás parlament
• Felsőház a régiókat és közösségeket reprezentálja. Tagjait közvetve és közvetlenül választják.
• Referendumokat ritkán tartanak. AB-t az ún. államtanács helyettesíti, de csak konzultatív jogai vannak
• Erősen átpolitizált közigazgatás
• A politikacsinálás informalitása erős
• Ennek eredményeként a pártok szerepe csökken. Koalícióalakítás is informatív módon zajlik.
• Erős a politika konszenzuskereső jellege. Ugyanakkor ez a tulajdonság sok esetben kormányválságokhoz vezet
• Gyakoriak a fölös többségi koalíciók, ami csökkenti a kormányok stabilitását és az előrehozott választások

Pártok
• Mérsékelten polarizált plurális pártrendszer a nyelvi törésvonal mentén nyolcpártira szakadt. Azóta domináns párt nélküli szélsőségesen polarizált plurális pártrendszer
• Lényegében 2 külön pártrendszer
• Ideológiai pozícióikat az átlagosnál gyakrabban változtatták
Szabadság és Haladás Pártja • Konzervatív liberális párt, populista tendenciákkal • Mindkét nagy párttal koalícióképes • 1999-ben ez a párt nyerte a választásokat
Keresztény Néppárt/Keresztényszociális Párt • Domináns párt • Modern polgári párt
•