A rímelés Paul Verlaine Chanson d'automne és Tóth Árpád Őszi chanson című költeményében

Gunyecz Laura & Foray Nándor

Eötvös Loránd Tudományegyetem

BBN-MNY-283/g

Stilisztika

Tóthfalussy Zsófia Sarolta

1. Végrímek

Végrímnek hívjuk az olyan rímelést, amely során a szavak a sorok végén rímelnek. Ez az általános, leggyakoribb rímelési módszer.

1.1. Asszonáncok a sorok végén

Az asszonánc a magánhangzók rímelése, amelybe a hangok különböző hosszúsága belefér (o - ó). A mássalhangzók többé-kevésbé eltérnek egymástól. A rím hatásfoka az asszonánc esetében különböző lehet. (Arany János Valami az asszonáncról címmel könyvet írt erről a rímfajtáról.)
Léteznek igen expresszív asszonáncok, amelyeket László Zsigmond tiszta asszonáncoknak nevezett el. 1 Ezeknél a mássalhangzók hasonló hangzásúak (például: zománc - asszonánc 2).
Az úgynevezett spanyol asszonánc ellenben bármilyen mássalhangzóeltérést megenged. 3 A rímelő kifejezések a magánhangzó-egyezés ellenére a mássalhangzók túlzott elütésekor kevésbé állnak harmóniában (például: lepotyogok – meghorzsolom 4).

Az Őszi chanson 4-5. sorainak végén asszonáncot találunk, amennyiben mindegyik rímelő szótagot figyelembe vesszük. Ha csupán az utolsó két hangzóra (-on) vagyunk tekintettel, akkor beszélhetünk tiszta rímről is (lásd a 1.2. alfejezetet).

s ont monoton bút konokon

Ha tágabban értelmezzük az asszonánc fogalmát, akkor még az ont - bút kapcsolat is ide tartozik, hiszen az u csak egy nyelvállási fokkal különbözik az o-tól. Ebben az esetben nemcsak a sorok végei, hanem az egész sorok rímelnek:

s ont monoton bút konokon

A második versszak sorvégein is egyetlen asszonánc szerepel:

… mig éjfél
…
tűnt kéj kél.

Csakúgy, mint a monoton – konokon pár esetében, valamennyi rímelő szótagot figyelembe véve asszonáncról beszélhetünk, az utolsó két hangot (-él) nézve a rím tiszta (1.2. alfejezet).

Az előzőekhez hasonlóan a harmadik versszak is tartalmaz egy vitatható