Háttérismeretek kartellekről a közbeszerzési referens képzésen

2007.10.25

V.1.0.

1 Kartellekről közbeszerzésben résztvevőknek Bevezető A közbeszerzés alapvető célját, a közpénzek ésszerű felhasználását, a közfeladatok költséghatékony ellátását komolyan veszélyezteti a közbeszerzési ajánlattevők összejátszása. Az ajánlattevők a köztük lévő versenyt kiiktatva áremelkedést, a közbeszerzés megdrágulását érhetik el. A kartellek elleni fellépés ezért a közbeszerzők és a versenyt korlátozó megállapodásokkal szemben hivatalból eljáró Gazdasági Versenyhivatal közös érdeke. A közbeszerzésben résztvevő vállalatok számára is fontos a verseny tisztaságának biztosítása. Az együttműködést megtagadó versenytársat a kartellező vállalatok piacfelosztó összejátszása a piacról kiszoríthatja, vagy más megtorló intézkedések is érhetik. Részvétele esetén ugyanakkor súlyos bírsággal, felelős vezetői a Btk. szerinti szankciókkal, így akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatóak lehetnek. Emellett a jogerős határozatban kimondott versenyjogi marasztalás és bírság arra is alapot adhat a közbeszerzési ajánlatkérőknek, hogy kizárják az érintett vállalatokat az általuk kiírt pályázatokon való részvétel lehetőségéből. Jelen összeállításunk a közbeszerzés szempontjából ismerteti a kartellező magatartást, kitér arra hogy mi alapján minősül egy megállapodás versenykorlátozónak, milyen törvényi szabályozás vonatkozik az ilyen megállapodásokra, illetve milyen szankciók sújthatják a jogsértést elkövetőket – ezáltal kívánva a közpénzek védelmében segítséget nyújtani a kartellekkel szembeni fellépéshez. 1. A versenyt korlátozó megállapodások tilalma - alapfogalmak A versenyjog tiltja a versenykorlátozó megállapodásokat. A tilalmat a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt., versenytörvény) 11.§-a és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (EKSZ) 81. cikke mondja ki. Az általános tilalom alól kivételt élveznek a versenyt